Öccse, Robby Lee
12 éves volt Amy Lee 1993-ban, amikor megszületett legkisebb testvére, két húga után egyetlen öccse, Robby. 7 éves korában diagnosztizáltak nála súlyos epilepsziát, és a rohamok életében jelentkeztek. 2018. januárjában hunyt el.
Halotti beszéd
Robert "Robby" Thomas Lee 1993. október 6. - 2018. január 5
Rockfordban született 1993 október 6-án, a Lee család legkisebb gyermekeként. 2018 január 5-én halt meg Illinois-ban.
3 hónapos volt, amikor a családdal Maumelle-be költöztek, de egész életében Little Rock-ban élt.
Búcsúznak tőle szülei, John és Sara Lee, nővérei, Amy, Carrie és Lori, sógorai, Josh, Dylan és Mike, unokatestvérei, Jack és Violet, a többi csodálatos rokona és nagyon különleges barátai. Bonnie nővére mellé lesz temetve.
Robby nagyon szerette a zenét. Szerette a '60-as '70-es évek zenéit, különösen a Beatles-t. Szeretett zenélni is. Bár a jobb keze egy agysebészeti beatavozás következtében részben megbénult, megtalálta a mdóját annak, hogyan játszhasson hangszeren. Legszeretettebb hangszerei a zongora, a dob és az ukulele volt, de tudott jászani gitáron, mandolinon és harmónikán is. Éjjelente órákat töltött azzal, hogy dobon játsszon és tamburinon. Még lehetősége volt, hogy háttérénekeljen az Amazon kiadó legnépszerűbb gyerek albumán (a 'Dream Too Much'-on - a szerk.), és feltűnt egyszer nővérével, Amy-vel a Cartoon Network csatornán, ami kisfiúként a kedvenc mesecsatornája volt.
Maumelle-ben nőtt fel, járt a Pulanski Akadémia Lutheránus keresztény szakán. Robby normális kisfiúk életét élte hét éves koráig, amikor jelentkezett az első rohama. Szenvedett a műtétek után, rohamai miatt balesetek érték, de elhatározta, hogy fogyatékossága nem határozza meg. Nem számított neki, mennyire súlyos kezelés alatt volt, vagy trauma érte, és amiatt került kórházba, mindig pozitív maradt, és szeretett mindenkit nagyon, ami nagyon megmaradt azokban, akik találkoztak vele. Ő volt az egyik legszebb példája a feltétel nélküli szeretetnek, amit valaha is tapasztalhattunk.
Mindig kedves volt, és szerette a háziállatait. A macskájának, Binks-nek már most nagyon hiányzik gazdája. Rendkívül szoros kapcsolatban állt a szüleivel, akik nem csak szülők voltak, hanem a legjobb barátai is. Mindhárom nővérével kívételes kapcsolatban állt, és mindegyiküknek különleges köteléke volt vele. Hiányozni fog nekik a humorérzéke és a mindennapos telefonhívásai és üzenetei. Annyira szerette és elfogadta nővérei választottjait, férjeiket, és szerette nővéreit is. Imádta unokaöccsét, és unokahúgát, és szerencsés helyzetben volt, hogy szoros kapcsolatban állhatott négy nagyszülőjével is.
Robby-nak két nagyon különleges barátja volt: Marcus és Hans, akik Utah-ban élnek. Hárman hosszú órákat utaztak, és csak úgy hívták magukat, hogy a "The Three Amigos". Mindketten nagyon kedvelték őt, és ő is kedvelte őket nagyon. Hétfő éjjlelenként focizni járt, és a csapattal hetente összegyűltek Bill és Rachel házában. Mindannyian idősebbek voltak, de testvérként kezelték őt.
Robby a hősünk. Akkor is, amikor Zelda hercegnő megmentéséért küzdött, vagy éppen akkor, amikor minden dolog ellenére továbbra is pozitív tudott maradni. Ő mindenki számára, aki találkozott vele, egy példakép. Megmutatta nekünk, bármennyiszer is állt orvosi kezelés alatt, hogy soha nem szabad, hogy a kedvesség és a szeretet útjába álljon mindez.
A temetést 2018 január 10-én, szerdán tartották a temetésen, és a Riverwood Memorial Gardens-ben követik.
Forrás: http://rollerfuneralhomes.com/
Amy Lee ezt írta a temetés után hivatalos Facebook oldalán:
"Ma elköszönök életem egyik legjobb barátjától, aki az egyik kedvenc emberem volt a Földön; elvesztettem az én pótolhatatlan kisöcsémet, Robby-t. Ha ismerted a családomat, tudod, milyen volt. Ő volt az abszolút legjobb mindannyiunk szemében, mindenki kedvence, a hősünk. Sok embert iheletett meg és befolyásolt. Hihetetlenül kedves volt, szerető, átgondolt, nagylelkű, szellemes, vidám, önzetlen. Szerette a zenét. Szerette az állatokat. Szerette az embereket. Mindannyiunkat nagyon szeretett, és mindig kimutatta ezt. Robby súlyos epilepsziával küzdött, amit 7 éves korában diagnosztizáltak nála, és minden együtt töltött idő ajándék volt számunkra - úgy szeretett minket, mintha minden nap az utolsó volna. Mindig azt mondta nekünk, hogy mennyire szeret bennünket, mindig, minden egyes alkalommal, amikor együtt voltunk. Éljünk mindannyian így - ne pazaroljuk el az időnket. Szeretem őt, jobban, mint ahogy szavakkal ki lehetne fejezni. Tudom, hogy életem végéig minden egyes nap hiányozni fog. Édes álmokat, Rob. Tudom, újra találkozunk a mennyben, és álmomban látni foglak."
|